Évről évre turisták milliói látogatnak el Velencébe és Murano szigetére – viszont csak elvétve keresik fel azt temetőt, ahol évszázadok óta helyezik örök nyugalomra a helyieket – a San Michele szigetet, amely Velence és Murano szigete között található.

San Michele, vagy, ahogy a velenceiek nevezik a Holtak szigete, egy temetővé alakított sziget Velence mellett a Velencei lagúnában. San Michele közigazgatásilag a Cannaregio velencei Cannaregio negyed (sestiere) része, közvetlenül északkeleti irányban található.

A történelmi vetületből, a szomszédos San Cristoforo della Pace szigettel együtt, ez a sziget a velencei kirándulók és halászok kedvelt úticélja volt. A szigeten épült fel Velence első reneszánsz temploma: - San Michele, Mauro Codussia építész tervei alapján 1469-ben, a templom mellé pedig a kamalduli monostor. San Michele és San Cristoforo szigetét 1807-ben, a város francia kormányzása idején jelölték ki városi temetővé, mert úgy vélték, hogy a régi szárazföldi temető higiéniai szempontból nem megfelelő.

Az új temető terveit Gianantonia Selve építész készítette (Velence, 1751. szeptember 2. – Velence, 1819. január 22.). A két szigetet elválasztó keskeny csatornát 1836-ban földdel töltötték fel, így egységes sziget jött létre, amely a nagyobb sziget - San Michele - nevét kapta. A sziget rövid ideig börtönként is működött a napóleoni uralom alatt.

Az elhunytakat különleges gondolákkal szállítják San Michele-be végső nyughelyükre. A temetőben számos híres ember sírhelye található. Idővel a temető saját krematóriumot kapott.

Az utóbbi időben a múlt század közepe óta fennálló szokás, hogy a nagy vallási ünnepek alkalmával, amikor rendkívül nagy a látogatottság, egyfajta csónakokból vagy pontonokból álló összekötő hidat állítanak fel Velence és San Michele között. Így egy több mint 400 méter hosszú ösvényt alakítanak ki, amely esetenként több mint húsz úszó elemből áll.

A temetőt ma is használják, de mivel egyre nagyobb a helyhiány Európa többi temetőjéhez hasonlóan, a San Michele-ben is próbálnak minél több helyet megtakarítani, így néhány év után az elhunytakat exhumálják, maradványaikat kisebb betonfülkékben helyezik el a temető egy részén.